2011. január 30.
2011. január 29.
remények
Remélem fölvesznek éjjeli termálfürdő takarítónak. Úgy gondolom, számomra nincs is ideálisabb munka, mint egymagamban lenni, senkivel nem érintkezni, meditálgatni felmosás és gombavakarás közben.
2011. január 27.
ez volt ma
Ma a 99-es buszon kezdtem a napom. Nem ott keltem, persze, ez csupán amolyan szófordulat. Érdekes volt megfigyelni, hogy a négyes-hatoson gyakrabban vesz erőt rajtam a szorongás (mindig). A 99-es buszon valahogy nem éreztem ilyesmit, pedig egy normál emberi lény inkább szorongna ott.. Mindenki tudja hol is jár ez a bizonyos busz? Elmondom, azért, hogy tiszta legyen: a Blaháról indul, bekanyarodik a Népszínház utca és a Nagyfuvaros utca felé és onnan egyenesen bevisz minket a nyolcadik kerület legdurvább részeibe (Diószeghi Sámuel utca, Karácsony Sándor utca, Kálvária tér, stb. ...). Leszálltam a Határ úton és megindultam az Üllői felé valami villamossal, leszálltam egy megállóval arrébb és nem volt jó. Rossz helyen voltam, sétálnom kellett még a havas, gyárépületes tájon. Igen, nyomasztó volt. Nem kellett volna az In Uterot hallgatnom, segített volna, ha mondjuk ABBA is van a lejátszómon. Mindegy, mentem és nagy nehezen megtaláltam az épületet, amit kerestem. Bementem és állásinterjú. Jóarc volt az emberke, aki interjúvolt, remélem ő is így gondolkodott rólam és fölvesz.
Délelőtt tízkor már itthon is voltam, a Kitti már kávézott. Most meg álmos vagyok. Bementem még egyre angolra, de a Horrora Akadva valamelyik részét nézték felirattal, amit negyed óránál tovább képtelen voltam tolerálni. Vannak filmek, amik fájnak. Rossz érzés nézni, hogy valaki pénzt ölt egy ilyen rakás, nehezen világra hozott fosba...
Megértitek, ugye?
Inkább kiültem és nevettem az Ivánon.
Most már itthon vagyok, ettem levest is, tejföllel.
Lehet, hogy korán lefekszem, de előbb megcsinálom a zenét itt, mert tönkrement.
ÁLMOS VAGYOK!
mornin'
Nemsokára megyek egy diákmunkát megbeszélni, remélem minden simán fog menni. Kicsit előbb keltem, a biztonság kedvéért. Igazából nyolckor kell elindulnom és fél hét van épp. Megyek is enni, meg teázni-cigizni, hátha történik valami. Talán bekapcsolom a tévét, de ez maradjon egyelőre az én titkom, oké?
2011. január 26.
titkos küli
Titkos küldetésünk van a Lehellel. Ma megyünk és megvalósítjuk, olyan két óra magasságában. Nem merem elmondani mi az, mert már a Bence is lebaszott, hogy idióták vagyunk. Nem tetszik neki az ötlet. Húzta a száját, de engem ez egy percig sem zavar. Alkotni vágyom. Remekművet.
Tegnap készítettünk gyümölcssalátát, ezenkívül vasárnap voltunk szimplázni, ami nem baj, mert régen is mindig ez volt a program vasárnap, csak most ránk zárták azok a hülyék. Mármint még egy utolsó cigit sem szívhattunk el nyugodtan, mert ZÁRTAK. Nem, nem volt oly késő. Mostanában mindig ez van, kezd meghalni a város? Vagy nem hétfőn, meg vasárnap kéne ilyen helyekre járni? De szombaton, meg pénteken nincs kedvem, mert sokan vannak... Ördögi kör.
Gyümölcs saláta után:
2011. január 25.
2011. január 24.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
