Én vagyok a világon a legjobb barátnő :|

Ez a hét azzal telt, hogy megpróbáltam nem pátyon tartózkodni, ugyanis a bence elment miskolcra és nem bírok a szobájában megmaradni, úgy, hogy ő nincs ott. Mostanában, ha a bencével kapcsolatos dolgaimra gondolok (ilyen érzések, gondolatok, meg tettek), leginkább egy paranoid skizofrén szintjén mozgok. Főleg akkor borultam ki, mikor a múlt hétvégét egész egyedül töltöttem pátyon. Etetettem a kutyákat, macskákat, amíg a család miskolcon volt. Oké lett volna, csak plusz még a tudat, hogy az egyetlen lény, aki nélkül el vagyok veszve, szét vagyok esve, száműzette magát az életemből egy hétre.... kicsit mellkasbalökött és kétségbeesett sírás formájában a felszínre tört. Artikulátlan üvöltözés, hülyeségek falrafestése, meghaláson gondolkodás, mindezekután lenyugvás és jobbhíján alvás. Végül úgy döntöttem, mikor a szülei visszajönnek,én elmenekülök kis birodalmából és inkább a városban tengek lengek.

Amúgy most jól vagyok. Ma jön haza. :) És ma megyünk Tardosra. :) És Boldog Születésnapot az Anyukámnak! Csak a rákok!

U.I.: Amúgy leérettségiztem, haha!

imádja a ponyt :(