káromkodás

Borzasztó, kritikán aluli, szar, szemét, fos, undorító, gusztustalan. Ezekkel a jelzőkkel tudnám illetni ezt a hetet, idáig. Egy - két ponton voltak világos foltok, de összességében azokat is beárnyékolta a rossz kedv, ami a sok undorítóan fos dolog miatt rám rakódott. Vannak ezek a heteim, meg vannak a közepesen szar heteim.

Jó nem nagyon van. Maximum pár nap.

Morbid módon még az is örömet okoz, hogy jófej a doki, aki meg fog műteni. Túl akarok lenni a műtéten és nincs kedvem a kivizsgáláshoz. Vizelet meg vér, meg mindenféle dolgokat kivonnak belőlem és megnézik, hogy altathatnak e, vághatnak e rajtam lyukat és kivehetik e az idegen anyagot, amit odanövesztettem az emlőmbe (ez a szó...). Isteni lesz fél napot egy egészségügyi közintézményben tölteni. A kedvenc helyeim egyike... Nem csoda, hogy ilyen szépnek látom a világot, végülis egy ilyen intézménnyel szembesültem életemben először.

Az egészséges, hogy péntek este a Simsel játszom?

Ennek több oka is van, de nincs kedvem megint sírni, úgyhogy nem írom le.