2010. március 22.

undorító, büdösen gennyedző féregnyúlvány darabka vagyok

elegem van a girnyó, alattomos emberekből...
és miért pont én, ÉN, ÉN??? Miért nekem kell függnem tőlük? Nem is kicsit...?
azt hiszem a Bence mondta, hogy az ember már túl van tenyésztve. igaza van. most már elég. állj. ne szaporodjunk tovább. vagy ha szaporodunk fejezzük abba egymás oktatását és nevelését. szülessünk meg, tanuljunk meg járni, aztán, mint a lovak, legyünk magunkra hagyva, szaladgáljunk a világban, legeljünk füvet és ne nyúlkáljunk bele más aurájába fölöslegesen. csak amennyire feltétlen szükséges.

én mondom nektek, elég volt.

amúgy most mi lesz?

munkába állok, napi nyolc órában mosolygok az általam gyűlölt emberi faj különböző képviselőire, aztán meghánytatom magam egy fa mögött.
pár hónapig ez lesz a program. gyúrnom kell az őszintétlen mosolyra, különben le kell ugranom egy hídról, illetve választhatom a blaha lujza téri aluljáró nyújtotta kényelmet.

szóval mostanában napi két-három órás kihagyásokkal ugyan, de utálok élni. JÓ, MI?

3 megjegyzés:

franci írta...

http://index.hu/video/2010/03/11/elet_a_punk_foglalthazban/?p=1

Névtelen írta...

Mi az, amire vágysz, Rennie? Hová akarsz eljutni?
Alice: Would you tell me, please, which way I ought to go from here?
The Cat: That depends a good deal on where you want to get to
Alice: I don't much care where.
The Cat: Then it doesn't much matter which way you go.
Tehát előbb definiáld (hogy Paul Viti-t idézzem), mit szeretnél, aztán már könnyebben haladsz is abban az irányban, különben csak marcangolod önmagad, pontosabban hánykolódsz egy fa mögött, miközben hallgatod mások okoskodását.
J.

petranne írta...

szia renáta!

figyelmedbe ajánlom:
Erlend Loe: naiv.super. című művét. a kedvencem. remélem egyszer a kezed ügyébe kerül. vagy már került oda? mindegy.

petra vagyok, egy hébe-hóba olvasója blogodnak.