Hogy van az, hogy én egy hétig hetven forintos kínai levesen éltem, hogy ki tudjam fizetni a lakást, ahol lakom, mások pedig megtehetik, hogy teljesen ingyen, teljes ellátással laknak itt, ebben a lakásban? Kérdem én: ez igazságos?
Véleményem szerint kibaszottul nem, már bocsánat, de máshogy nem tudom kifejezni felháborodásomat, csak csúnya szavakkal.
Az én feladatom az, hogy kussoljak és tűrjek. Akinek nem tűnik fel egy ilyen undorítóan egyértelmű igazságtalanság, az nézzen mélyen a lelkébe és keresse a furdalást, ha nem találná, onnantól nekem nincs dolgom az illetővel, mert nem emberi lény.
Esetleg egy falevél, vagy kavics, de nem ember.
21 megjegyzés:
hat ha ove a lakas akkor lehet tokre igazsagos, egyeb esetben biztosnem. fel a fejjel Renike.
nem a övé.. akkor nem lennék kiakadva.
Te mindig hülyékkel vagy körülvéve? Regényt kellene írnod a hányattatásaidról. Garantálom, hogy perverzebb lenne Sade márki írásainál, már persze csak lelkiekben. Gondolom.
Szerintem meg vagyok átkozva. Halál komolyan elkezdtem hinni ebben.
:s
Hiába próbálok meg normális dolgokat csinálni és jó lenni, még akkor is elbaszódik minden.
Persze, aki nem csinál semmit, csak vegetál bele az életbe, tök ingyen, annak mindig van kaja a belében, fűtés a segge alá, tusfürdő a hátára.
Már elkezdtem bekattanni, amúgy. Mások mondták.
Lehet, hogy az arcom is rángatózik néha, csak nem veszem észre.
Mi volna, ha szereznél valamilyen szakmát? Megértem, hogy nem szeretnél egyetemre menni, és azzal sem biztos hogy több elhelyezkedési lehetőséged lenne, mint most érettségivel, viszont ha kitanulnád, tegyük fel, az asztalos mesterséget, akkor lehet, lenne egy állandó munkád. Vagy bármilyen ilyesmit. Villanyszerelést. Akármit. Gondolom, nem ezek álmaid munkája, de ahogy sejtem, a termálfürdőtakarítás sem az lett volna.
Mellette írhatnál, festhetnél, amihez csak kedved tartja.
És még haszontalannak sem éreznéd magad annyira, talán.
Persze nem szeretnék így ismeretlenként életvezetési tanácsokat osztogatni vagy megmondani, mit tegyél, csak eszembe jutott, hogy akár ez is egy megoldás lenne, mert így, ahogy olvasom - kérlek szólj, ha tévednék -, csak egy helyben toporogsz és saját magadat emészted fel.
Nem szeretnélek stresszelni, főleg nem felidegesíteni, egyszerűen kíváncsi vagyok, hogy mit gondolsz, hogy képzeled el magadat pár év múlva? Tíz év múlva?
Szerintem bármi lehetne belőled, csak lehet, nem a megfelelő úton indultál el.
Mi megmondtuk előre. Fölösleges kattognod, és mások tusfürdőjét leirigyelni a hátukról, te egy borzalmasan tehetséges ember vagy. Éppen ezért nehéz a hétköznapi emberek életét élned, és hidd meg, nem is fűlne hozzá a fogad vagy ilyesmid. Hogy mégis mit tehetnél, hogy jó szappanos legyen a hátad, amikor csak akarod? Élek-halok az írásaidért. Rakj már össze nekem egy novellás kötetet, és esküszöm, hogy kitalálok neked valamit a megélhetésedre!
csatlakozom az előttem szólóhoz. de mi az, hogy Renáta villanyszerelő legyen? most komolyan? ez olyan, mintha Parti Nagy hot-dogos lenne vagy callcenteres :D
Nem is ártana. Parti Nagy olyan, mint ha tehetséges lenne, pedig... Művei úgy kezdődnek, hogy csak na, de szürrealizmus helyett mit kapunk a későbbiekben? Irreális realitást. Renátában sokkal jobban bízhatunk. Művei első sora éppen olyan álomszerűen vibráló, mint az utolsó. Kér, hogy nem ír. Magyar nemes lenne?
"tökmindegy", miből, csak legyen pénzem, itt ez a lényeg!
a testem eladása még várhat, drogkereskedés is (nem akarok két nap alatt meghalni), szóval tény, hogy kell valamit csinálnom (jelenleg diákmunkázok, most jönnek szépen, sorban).
azt mondtátok tehetséges vagyok, ahhoz hogy ez ki legyen aknázva kedv kell, ahhoz, hogy akár élni legyen kedvem pénz kell, legalább normális ételekre minden nap.
a többiről, mint tusfürdő, fogkrém, krém a pergamenszáraz bőrömre, már ne is beszéljünk.
na, most lefekszem aludni, mert kiesik a szemgolyóm az üregéből.
Az emberek döntő többsége úgy gondolja ezen a földön, hogy a körülmények akadályozzák a csúcsteljesítményben. Ők a vesztesek. Persze nem csupán ezért, hanem mert úgy egyébként még tehetségmentesek is. De ez a zöm nem érdekes. A kérdés akörül forog, hogy az egyébként valamiben tehetségesek 99,9%-a miért nem jut ötről a hatra, és erre a válasz a fenti. Vagyis a szemléletmód. Ha az ártatlan szituációkban folytonosan problémát látsz lehetőség helyett, akkor a mindennapok nyűgje-baja felemészt. Persze a te esetedben ez nem olyan egyszerű, hiszen a tehetséged alapja szenzibilitás, hogy tragédiaként élsz meg olyan közömbös holmikat, amiket én arra sem méltatok, hogy a tekintetemet rá emeljem. Totyogás stb. Vagyis neked szenvedned kell, de valahogy úgy, hogy az ebből a bosszanatból keletkezett energiát hasznosítsd, azaz írd ki magadból, de nem háborogva, hanem képekben, kitalált cselekményekben, mint ahogyan a korábbi kis munkáidban tetted. Azok valódi gyöngyszemek. Ja, egyébként meg az írás radírozás. Írsz, törölsz, írsz, törölsz. Arra kell ügyelni, hogy a végén több grafit maradjon a papíron, mint gumi.
tanulni köllött volna, Renikém. nem tartanál itt most. biztos volt valami szépen összetákolt ideológiád arra, hogy miért nem tetted, amit kellett volna, hogy legyen egy normális életminőséged, mégis itt tartasz.
te honnan tudod, hogy nem nekem milyen lett az érettségim?
(többek között a hasonló emberek miatt nem megyek egyetemre.)
Nos, az egyetem kétségtelenül nem az egyetlen perspektíva. Ugyan megkönnyíti a munkaszerzést, és a jó bérkilátásokban is hasznunkra van, azonban… A munka mindig is fegyelmezőeszköz volt. Persze megélhetést biztosított, de fontosabbnak számított – és számít ma is – fegyelmező funkciója. A legtöbb ember a rendszeren belül nyomkodja a billentyűzetet, adminisztrálgat naphosszat, olyan munkát végez akár 2-3 diploma birtokában is, amit egy jó képességű 8 év körüli gyerek, vagy egy átlagos 10 éves, vagy egy kifejezetten butuska 14 éves is el tud végezni. Renáta láthatóan nem ilyenre vágyik, mert azt pár hónapnál tovább nem bírná. Az alkotótehetség már csak ilyen. Végül is azt kell mondjam, hogy egy jó adag tehetség birtokában a kibontakozáshoz a diploma nem segít. A diploma kizárólag a hasika megtömésében és a magamutogató jólét elérésében hasznos holmi. Szóval, kurvajólérettségiző fajankócskám, az a rossz hírem van számodra, hogy ha eddig semmit nem értettél egy ilyen páratlan jelenségből, mint Renáta példának okáért, akkor számodra az egyetlen perspektíva a magolás, és a lecke felmondása. Te mindig iskolás maradsz, 50 évesen is, mert nincs eszed és nincs szemed a világra, ami nem baj, általános jelenség csupán, csak tudd, hol a helyed.
A hasika megtömése tudod fontos tényező a kiteljesedésben, amire a hetven forintos kínai leves ,valljuk be, nem elegendő. Oké, hogy utálja az olyan embereket, mint én, oké, hogy nem engedi az egyetem kiteljesedni, de azért meg kell valamiből élni. Az az 5 év nem hinném, hogy annyira kibírhatatlan lenne, ha cserébe biztos megélhetést kapsz. Jó, most jöhettek azzal, hogy a diploma nem garantálja a megélhetést, de az jár általában úgy, aki elvégezte a szabadbölcsész-szakot, vagy egy gazdasági képzést a nahátszentmiklósi munkanélküliképző egyetemen. Aki ELTE-n, Corvinuson, BME-n képes elhelyezkedni jó szakon és végig is csinálja, az nem fog
éhen pusztulni. De ha a Reni költözködni, szar kaját enni, telefonközpontban dolgozni akar egész életében, akkor hàt hajrá. De kétlem, hogy jobban kiteljesedne közben. Ámbár állítólag a szenvedés kéztet a leginkább az alkotásra... De aki önként és dalolva akar szenvedni, az őrült.
Ez az ország nem fog hagyni élni, hacsak te nem teszel komoly lépéseket annak érdekében. Az életben sokszor iratokat kérnek, és max csak utána érdekli őket, hogy miben van tehetséged.
Szerintem Reninek abszolút semmi fogalma nincs arról, hogy miért is nem ment egyetemre. Kétlem, hogy nem tudta volna, hogy csak egy érettségi birtokában sanyarú egy dolog élni.
Annyira unom a hozzád hasonló, csőlátású, félművelt faszfejeket, akik meg akarnak váltani. Nekem erre nincs szükségem.
Te kurvajó… nekünk nem az a dolgunk, és valószínűleg a tehetségünk is csekély hozzá, hogy mélyebb információk birtokában osszuk itt az észt, ehelyett én lélegzetvisszafojtva szurkolok Reninek. Ennyi. Te egyébként folytonosan a hasikádról beszélsz, amit már szinte fároszként tisztelsz, pedig valószínűleg te is jobb életet élnél, ha nem folytonosan az előrébbjutáson járna az eszed, szorgalmatosan bújva a fóliánsokat, hanem Faustként ráébrednél, hogy az élet sava-borsa azon túl kell létezzék. Pascal szerint az embert környezete határozza meg, Kierkegaard pedig amellett teszi le a voksát, hogy mindenki aszerint nagy, amivel viaskodik. Pascalt némiképp igazolta a mai tudomány, elsősorban Kurt Lewin és követői, amiből az is következik, hogy aki túl sokszor rágatja meg az ételét másokkal, annak kihullanak a fogai és kicsorbulnak oroszlánkörmei. Márpedig az iskola erről szól. A professzor biztosan nem olvasta azokat a műveket, amikre hivatkozik (teszteltem egy párat), de tőled végképp nem azt várja, hogy alakítsd ki saját teszem azt Schumpeter vagy Talcott Parsons értelmezésedet, és azt add elő számonkéréskor. Nem tudna ezzel mit kezdeni, mert ő sem olvasta a mestert. Hogy is tette volna, amikor egy-két írásán kívül nincs is magyar fordítása, a főműveinek pedig pláne nincs. Eredetiben meg… nem sokan képesek erre, arra. Hát ez így végül vicces. Te meg, ha mindig is magoltál, és most még ráhúzol erre egy fél évtizedet, ha rendelkeztél is valaha önálló gondolkodási képességgel, addigra eltűnik, mint a kámfor. Ami – hangsúlyozom – nem baj, hiszen valamit valamiért. De hogy ez a fajta öncsonkítás, elbutulás miegyéb javallandó volna mások számára is! Piha! Százszor inkább a szar kaja és a költözgetés! Reni önmagával viaskodik, így rá a második paradigma áll, míg rád az első.
Én csak annyit szólnék hozzá ehhez, hogy mindent lehet, de az életet ne úgy éljük, hogy valamivel szembe megyünk, ahnem, hogy valami szerint alakítjuk. Hogy mi ez az elv, vagy elképzelés, az már egyén kérdése, de valóban nehéz komolyan venni az olyan életfilozófiát, ami csak arra terjed ki, hogy mit 'nem' (egyetem, komformitás, stb stb.)
Egyébként én nem régen végeztem, mérnök szakon, és nem érzem, hogy bármennyire is korlátozták volna a tudatomat. Tanultam egy csomó direkt hasznos infót, megtanultam egy újabb gondolkodásmódot (ami nem a régi helyére került be), és összességében, szerintem nincsen fölösleges tudás. Minden által, amit tanul az ember, több lesz, de kevesebb biztosan nem.
Amúgy az egyetem nem olyan, mint az ellenszenves egyetemisták. Nem tudom, honnét ez az eredendő ellenérzés, de szerintem nehéz tudni, milyen, amíg nem tapasztaltad saját bőrödön. Szerintem Reninek bejönne, de ha nem akarja, hát nem.
Amit írsz ee, az már szinte filozófia. Igaz, konyhafilozófia. Csak pozitívan, csak pozitívan, minden tudás hasznos, tök jó dolgokat tanul az ember, amelyek ráadásul hasznosak is stb. A mérnöki tudományok egy kicsit mások, és ha nem is egzakt tudomány a matematika és a fizika, mert a valóság pontos leírásához annyi közük van, mint Bachnak a drum and base-hez. Mégis, ha csak úgy nagyjából vesszük, és jó ráhagyással dolgozunk, akkor a hidak nem szakadnak le és a tartályokból a folyadékok is a suliban tanultak szerint látszanak közlekedni. Na, nem azért, amiért tanítják, de fogjuk rá, ne ellenkezzünk, ha nem érdekelnek mélyebben a dolgok. Mint ahogy gravitont sem látott még senki, de olyan jó lenne, ha létezne, ezért hiszünk benne. Persze egy mérnöknek mindez elegendő, benne nem kell kétely ébredjen az ún. természettörvények iránt, hiszen nem alapkutatást végez, hanem alkalmaz valamit, amit a kreatívabb és kétségek által inkább mardosott lények kitaláltak. Viszont ha komolyan vesszük a dolgokat, akkor ki kell mondjuk: ha léteznek is természettörvények, semmit nem tudunk róluk. Téged ez nem aggaszt? Azt állítod: nincs fölösleges tudás? Az sem biztos, hogy tudás létezik egyáltalán, ami alatt a természet bármely kis szeletének a pontos, azaz a valóságnak megfelelő ismeretét értjük. Alkalmasint aktuálisan legjobb közelítések léteznek csupán, azaz kisebb félreértések a tavalyiaknál. Egyébként szerintem is létezik olyan egyetem, ami bejönne Reninek. De hogy Magyarországon talál-e ilyet, abban nem vagyok már annyira bizonyos. Egyet velem egyetemben meg kell értenie mindenkinek: az egyetem nem az egyetlen perspektíva. Kiöl némi tehetséget belőlünk, megismertet viszont ugyan alapvetően téves, de mégis új módszerekkel, olyanokkal, amelyek nem jutottak volna eszünkbe. Könnyű és gyors tudásszerzést biztosít. Ja, és papírt ad, amivel több helyen elhelyezkedhetünk, ami miatt nagyobb az esélye az ízlésünknek megfelelőbb munkahely megtalálására. Én viszont annak örülnék leginkább, ha írna, mert fantasztikus érzékkel bír az íráshoz, és egyébként nekem az öröm, ha őt olvashatom, így önzésből ezt kívánom neki. Meg hát, vajon mit tudunk mi róla, hogy megítélhessük, mi több terelgethessük! Na és micsoda egy pimaszság!
Megjegyzés küldése