2012. február 21.

végre megint

Azt hiszem ma reggel megkaptam életem legmeghatóbb esemesét.
Az elmúlt napokban küzdök a lelkemmel, mint disznó a jégen.
Tehetetlen és kétségbeesett vagyok, illetve boldog és bizakodó felváltva. Ez azért király, mert... Nem, ez nem király. Rapszódikus vagyok kicsit. Mondjuk lehet, hogy nagyban közrejátszik az a hormon bomba, amit szednem kell, hogy megjöjjön a menstruációm (elfelejtett egy ideje).
Egyik pillanatról a másikra olyan végtelen kétségbeesés tud úrrá lenni rajtam, hogy azt csak csapkdova bőgéssel lehet levezetni. Artikulátlan visítás, hogy MIÉRT?
Aztán pár perc múlva vidáman éneklem a clasht.

Imádok lány lenni, mondtam már?

Most vagy az lesz amúgy, hogy mindkettőnk a butlinsban fog melózni és boldogan élünk ott, amíg össze nem keresünk annyi fontot, hogy átmehessünk bristolba (IGEEEEN!), vagy pedig... De ez titok.

2012. február 16.

igen

na, amik vannak, azok a tervek

szegény most nagyon ideges...
én is.
félek, hogy mi lesz a melóval, mert mindenki baszik válaszolni, akinek írok. a főnökeim mármint. a kollegáim válaszolnak, de ők nem tudnak semmit és azt mondják a főnököknek írjak, haha. mikor utoljára beszéltem A nővel, ő azt mondta márciusban tud tutit mondani, de az nekem nem jó, mert meg akarom már venni a repjegyet. és nem akarok addigra idegösszeomlást kapni az aggodalomtól.
és hogy miért olyan fontos ez most hirtelen?
kérlek, azért, mert a sean is megy állásinterjúzni jövőhéten, ami azt jelenti, hogy, ha neki sikerül, akkor együtt lehetünk ott, gyűjthetünk pénzt és irány bristol. szóval van egy nagyszerű terv, aminek az alapja a butlins.
szóval a sean most ideges az állásinterjú miatt, hiszen elég sok múlik ezen. kicsit átragasztotta rám (igen, olyan messziről, skypeon keresztül) és elkezdtem én is rohamokat kapni. nem baj ez, mert a rohamoknak köszönhetően leveleket kezdtem írni.

SIKERÜLNI FOG A TERVÜNK ÉS MINDEN GYÖNYÖRŰ LESZ!

2012. február 11.

várok.

>visszajöttem, most nemtom mi lesz, de mindennél jobban szeretnénk egymással lenni. végre nem egyoldalú a rajongás. és nem kiegyenlítetlen. csak hát messze.
hétfőn sikerült is megbőgetnie a janinak azzal, hogy nagyon mélyen belement a távkapcsolat témakörbe. de ahogy a timi tegnap fogalmazott: mi nem erre vagyunk berendezkdve. ez nem egy távkapcsolat. ez egy kapcsolat, amiben most kicsit távol vagyunk egymástól fizikailag. ennyi. nem sokára minden megoldódik és együtt leszünk sokat sokat sokat, nem csak egy heteket. sokat.



előhívattam képeket. ezek aránylag régiek. még akkor csináltam mikor itt volt:
ez az ákos cigizik
sean megy a múzeumba
baba