2011. január 30.

voltunk házibuliban



édes istenem...



az este egyik felében ki voltam akadva, mert ez az ember NAGYON hasonlít néhány szögből apukámra. végül már csak apunak hívtam. bocsánat.


rebi család


hát én ezen a képen hangosan nevettem...

2011. január 29.

remények

Remélem fölvesznek éjjeli termálfürdő takarítónak. Úgy gondolom, számomra nincs is ideálisabb munka, mint egymagamban lenni, senkivel nem érintkezni, meditálgatni felmosás és gombavakarás közben.

2011. január 28.






Lezárult a szavazás és úgy tűnik, hogy a blogom lányblog.

lány
11 (78%)
fiú
3 (21

2011. január 27.

ez volt ma

Ma a 99-es buszon kezdtem a napom. Nem ott keltem, persze, ez csupán amolyan szófordulat. Érdekes volt megfigyelni, hogy a négyes-hatoson gyakrabban vesz erőt rajtam a szorongás (mindig). A 99-es buszon valahogy nem éreztem ilyesmit, pedig egy normál emberi lény inkább szorongna ott.. Mindenki tudja hol is jár ez a bizonyos busz? Elmondom, azért, hogy tiszta legyen: a Blaháról indul, bekanyarodik a Népszínház utca és a Nagyfuvaros utca felé és onnan egyenesen bevisz minket a nyolcadik kerület legdurvább részeibe (Diószeghi Sámuel utca, Karácsony Sándor utca, Kálvária tér, stb. ...). Leszálltam a Határ úton és megindultam az Üllői felé valami villamossal, leszálltam egy megállóval arrébb és nem volt jó. Rossz helyen voltam, sétálnom kellett még a havas, gyárépületes tájon. Igen, nyomasztó volt. Nem kellett volna az In Uterot hallgatnom, segített volna, ha mondjuk ABBA is van a lejátszómon. Mindegy, mentem és nagy nehezen megtaláltam az épületet, amit kerestem. Bementem és állásinterjú. Jóarc volt az emberke, aki interjúvolt, remélem ő is így gondolkodott rólam és fölvesz.
Délelőtt tízkor már itthon is voltam, a Kitti már kávézott. Most meg álmos vagyok. Bementem még egyre angolra, de a Horrora Akadva valamelyik részét nézték felirattal, amit negyed óránál tovább képtelen voltam tolerálni. Vannak filmek, amik fájnak. Rossz érzés nézni, hogy valaki pénzt ölt egy ilyen rakás, nehezen világra hozott fosba...
Megértitek, ugye?
Inkább kiültem és nevettem az Ivánon.
Most már itthon vagyok, ettem levest is, tejföllel.
Lehet, hogy korán lefekszem, de előbb megcsinálom a zenét itt, mert tönkrement.


ÁLMOS VAGYOK!

mornin'

Nemsokára megyek egy diákmunkát megbeszélni, remélem minden simán fog menni. Kicsit előbb keltem, a biztonság kedvéért. Igazából nyolckor kell elindulnom és fél hét van épp. Megyek is enni, meg teázni-cigizni, hátha történik valami. Talán bekapcsolom a tévét, de ez maradjon egyelőre az én titkom, oké?

2011. január 26.

titkos küli

Titkos küldetésünk van a Lehellel. Ma megyünk és megvalósítjuk, olyan két óra magasságában. Nem merem elmondani mi az, mert már a Bence is lebaszott, hogy idióták vagyunk. Nem tetszik neki az ötlet. Húzta a száját, de engem ez egy percig sem zavar. Alkotni vágyom. Remekművet.

Tegnap készítettünk gyümölcssalátát, ezenkívül vasárnap voltunk szimplázni, ami nem baj, mert régen is mindig ez volt a program vasárnap, csak most ránk zárták azok a hülyék. Mármint még egy utolsó cigit sem szívhattunk el nyugodtan, mert ZÁRTAK. Nem, nem volt oly késő. Mostanában mindig ez van, kezd meghalni a város? Vagy nem hétfőn, meg vasárnap kéne ilyen helyekre járni? De szombaton, meg pénteken nincs kedvem, mert sokan vannak... Ördögi kör.


Gyümölcs saláta után:



2011. január 25.

Jelentkeztem a neten egy újabb újságíró OKJ-ra. A napokban küldtek egy emailt, amiben leírják, hogy az újságíráson belül milyen szakok indulnak. Namármost: rádióműsor-vezető és televízióműsor-vezető.... Nagyon örülök.
Fasz kivan, kutathatok egy másik után.
Vagy legyek bemondó a híradóban?

2011. január 24.

csináltam új közösségi videót...

Liger

A minap újfent megnéztük ezt a remekművet....


2011. január 23.

hampy lady cries


Bence zenéjére csináltam GIF klipet. Szerintem tűrhető. Sokat szenvedtem vele, nem olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik! Ezt jól véssétek az eszetekbe!

2011. január 20.

jött, aminek kellett és jönni is fog még

Nem tudom, de ma azzal a lábammal keltem, ami a paranoiás rohamokért felelős. Persze minden paranoiának van valamiféle alapja, nem jön csak ok nélkül, hip hop. A lényeg, hogy kellemesen kellett csalódnom, miután elöntött a veríték és kétségbeestem, hogy ez nem történhet... Aztán jobb lett.
Ma küldtem egy rakás e-mailt, ide is és oda is. Ilyen munkára is és persze olyanra is. Várom az eredményt. Lehet, hogy kicsit alábbhagyott a lelkesedésem és egyáltalán nem bízok már semmiben? Változó. Általában, mikor elküldöm az e-mailt, az van az agyamban, hogy: na, akkor a héten kapok egy telefont!
Vagy kettőt. Esetleg egymást érik, csirr csirr csörr.

Amúgy minden visszaállt a régi kerékvágásba, bár némi módosításokat okvetlenül eszközölnöm kellett, illetve folyamatosan kell, hogy elviselhető legyek, annak az embernek, akinek...
Érthed... Vagy nem?




2011. január 19.

!

2011. január 17.

Fogás volt temérdek, de csak egymást ettük
És megjegyezve sok sebet aludtunk el együtt
Ott mi egymáson felültem s látom
Mi lettünk a szörnyeteg, de nem ijedtünk meg

Kapcsoljál villanyt, öltözzünk fel
Kint már csinálják, vegyüljünk el
Kíváncsi vagyok, mi lesz a dolgom
Sétálok köztük és magamba' mondom

Mondjátok meg, mi lesz a dolgom
Üzenjetek nekem bármilyen módon

Irányítsatok, végre nincs bennem semmi,
Olyan, ami miatt ne tudnék én nektek megfelelni
Aki én voltam nincs már, aki én leszek nincs még
Szép a tavasz, szép a nyár is, de a legszebb a köztes lét

A torkomra belülről jég fagyott rá
Érzem, hogy olvad, de nem tart soká'
Megdermedt bennem valami végképp
Nincs romló hús, csak részvétlen szépség

Mondjátok meg, mi lesz a dolgom
Üzenjetek nekem bármilyen módon

Irányítsatok, végre nincs bennem semmi,
Olyan ami miatt ne tudnék én nektek megfelelni
Aki én voltam nincs már, aki én leszek nincs még
Szép a tavasz, szép a nyár is, de a legszebb a köztes lét

Fogás volt temérdek csak egymást ettük
És megjegyezve sok sebet aludtunk el együtt

2011. január 16.

kloffoló

Hello újra.
A dolgok nem összesűrűsödni látszanak, inkább feloldódnak egy nagy tartályban, mint a hullák a savban. Mondjuk így.
Csak nem olyan büdös és undorító az egész, nem volt jó a hasonlat. Mondjuk azt inkább, hogy rózsásan szétplaccsannak minden irányba.
De beszéljünk inkább valami sötétebb és vadabb dologról, mint például a tegnapi tömegszerencsétlenség a West Balkánban... Szép, mondhatom, hogy az első vélemények között, nem egy ízben bukkant fel a "büdös cigány" kifejezés. Én mondom, ez az ország halálán van.
Most már zsinórban fognak ilyen dolgok történni, mert rohadunk. A múltkor már a világ végéről álmodtam, érdekes volt.
Nem kívánnám ezt, de valahol örülnék neki. Tiszta lappal kéne indulni. Erre a világ vége dologra rátett még az a bizonyos Bernard Malamud regény is, amit a Lehel adott a kezembe még pár hete... Kemény kis kötet. Kemény kötéses! Hahahaha.
Megnyaltam a humor gömböt... Ezt a kifejezést nemrég hallottam valahol és mondhatni: tetszett. Kicsit undorodom is tőle, talán ez még romantikusabb így...

Most utatokra engedlek, de előbb még fölhívom a figyelmet egy érdekes változásra: raktam oda a jobb oszlopba egy kis Google Translate-t, amivel akár héberre is le lehet fordítani ezt a fantasztikus irományokat tartalmazó képződményt. Ezt.
A képződmény szótól is hányingerem van.


most ilyen a hangulatom, nagyon

2011. január 12.

Az egész nagyon furcsa és mégis kellemes. Nem tudom hova rakni a dolgot és aludni sem tudok tőle...
Folyamatosan jár az agyam és mozog a lelkem. Nem süllyedtem bele semmibe, csak lebegek az érzéssel. Új dolgok veszik kezdetét és nem bánom. Huhuuhuhuhuhuhuuuuu. Olyan mintha arra várnék, hogy újra megszülessek. Ilyen lehetett várakozni az utolsó hónapokban. Tudtam, hogy jön valami, de akkor nem tudtam pontosan mi. Most sem tudom pontosan, de körvonalakban már megvan. Terveim vannak, ami ritka. Nagy terveim. Nem kis dolgok. NAAAGY nagy elhatározásokat hozok, amiket keresztül akarok vinni, mindenképpen.
Egy dolgot akarok és azt nagyon és meglesz.

Elmegyek innen messzire.

2011. január 9.

Fel fognak venni, fel fognak venni, fel fognak venni, fel fognak venni, FEL FOGNAK VENNI.

2011. január 7.

a kedvenc zenekarom




oh bury me follow and please bury me

2011. január 4.

Félek, hogy hamarosan minden elromlik. Borzasztóan szar előérzeteim vannak.
Vagy már ez az egész folyamatban van? Mindegy, én messziről nézem.




2011. január 3.

nem

Idáig talán ez volt a legtűrhetőbb szilveszterem. Nem sikerült elrontani senkinek és semminek, főleg nem nekem. Mindig én rontom el, igazából, de most nem szegte kedvem semmi. Mondjuk fél egy magasságában, mikor épp túl voltunk a koccintáson, egy idegen házibuliban, ahol senkit nem ismertem, csak a Gábort, meg a Lehelt, akkor kicsit megborultam, hogy mit keresek én ott és nincsenek itt azok, akiket szeretnék, hogy ott legyenek. Tisztelet a kivételeknek! Aztán valahogy ott ragadtam és egyszer csak az idegen emberek olyan emberekké lettek, akikkel sokat nevetek a konyhában. Konyhabuli. Ez a titka az egésznek.
Aztán elindultam találkozni a Rebiékkel, aztán találkoztunk és fölmentünk a Corvin tetőre, ami iszonyú nyomasztó volt. Én ennyi unszimpatikus embert egyszerre még nem láttam.
Azért egy darabig sikerült nem kétségbe esni, míg nem vita alakult ki annak kapcsán, hogy én nem vagyok hajlandó porokat szippantani az orromba. Öööö, komolyan mondom nektek, hogy majdnem sírva fakadtam azon, hogy nekem miért kell megélnem azt, hogy az egyik legjobb barátom percekig baszogat, hogy én most mit izélek. Persze a Rebi mondta, hogy hagyjanak már engem békén, de nem hagytak. Volt még velünk egy arc, akit nem is ismerek, de mint kiderült, egy idióta... Ilyen párbeszédek játszódtak le köztünk:

-Nem bízol meg a barátaidban.
-Miért ne bíznék meg bennük? Most ez komolyan erről szól?
-Akkor mitől félsz?
-Nem félek, bazd meg, csak NEM ÉRDEKEL! HIDEGEN HAGY!
-De ezt is meg kell élni, ki kell próbálni.
-DE NEM FOGOD FEL, HOGY NEM ÉRDEKEL?!

etc etc etc.... A nagy betű ugye azt jelzi, hogy fölemeltem a hangom és kezdte elönteni a szar az agyamat, úgy az ötödik percében a diskurzusnak. Egy vadidegen, idióta seggfej milyen alapon turkál az én intim döntéseim között? Főleg egy ilyen dolognál... Ja, meg a: erre nem lehet rászokni. MIRE BAZDMEG? AZ AMFETAMINOKRA? TE MELYIK BOLYGÓRÓL JÖTTÉL?
Fölálltam és hazajöttem aludni. Engem hagyjon békén mindenki. Nem akarok pörögni, szeretek aludni és szeretek úgy fölkelni, hogy nem érzem úgy magam, mintha maratont futottam volna az alpokban és társai.


De ez már a szilveszter legvégén volt, addig minden szuper volt. Meg ettem egy rakás lencsét és ma csináltak a Kittiék is levest... Mi lesz itt? Idén meggazdagszom. Ámen.