A dolgokat, amiket most teszek, amik előre visznek, azokat nagy százalékban érte teszem. Hogy visszakaphassam. Nem tudom, nem tudom, hogy ez reális e, de küzdeni fogok. Magammal fogok küzdeni, nagyon. És remélem majd egyszer lesz eredménye.
Vagy elmúlik és magam miatt fogom csinálni. Ezt az utóbbit egyenlőre elképzelhetetlennek tartom, de azt mondták nekem, hogy elmúlik. Nem akarom.
Azt is mondták, hogy ez nem szerelem. Én meg azt mondtam: tudod honnan tudom,hogy szerelmes vagyok? ONNAN HOGY KIBASZOTT SZARUL ÉRZEM MAGAM!
És hogy boldog vagyok e? Nem.
A szerelemtől kéne? Nem tudom már.
Csak az a kapu létező legyen.
3 megjegyzés:
nem lesz jobb. vannak ezek az emberek, te is én is, akiknek bármilyen élete lehet bármilyen barátokkal szerelemmel és sikeres karrierrel nem lesznek boldogak. semmi nem lesz jó sose. 19 éves vagyok, lehet hogy ez most csak egy ilyen korból eredő cucc de elnézem a többi korombelit aki nem fél mer lépni boldogan teszi mindennapi dolgait. én sosem leszek ilyen, mindentől rettegek és szorongok. azt hiszem hiányzik valami a boldogságomhoz, de bármi új csak mégjobban belenyom a sarba. nem tudom van e innen kiút, nyilván van, segítség kell.
Kedvencedben, az Annie Hall-ban Max (Alvy) kérdezgeti az utcán az embereket Annie-vel való szakításukat követően, és kapja a józan választ, hogy a szerelem elmúlik, mire ő felfortyan. A szerelem elmúlik? Milyen nyomasztó gondolat! Érdemes megszenvedni mindent, mert az gazdagít. Mélyen átélni. Persze aztán elmúlik, vagy legalábbis nyugvópontra kerül. Nos, az az igazán szörnyű, mert hogy jön ő (egy érzés) ahhoz, hogy elmúljon? Mit képzel! Jön, aztán meg megy? Igaz, az is gazdagít. Az emberek sajnos csereszabatosak. Úgy helyettesíti az egyik a másikat, hogy észre sem vesszük a különbséget. Egy kicsit más stílus, de éppen olyan megfelelő. Ha létezik nyomasztó gondolat, akkor az ez. J.
J! Minden szavaddal egyet értek. (ez nálam ritkaság)
Megjegyzés küldése