Félek megszólalni, mert félek, hogy megbántok valakit.

Mostanában megint aránytalanul sokat alszom. Jobb, mint ébren lenni. Nem tudom, ti hogy vagytok vele...

teljes való

újabb hasznos szót tanultam

howdy

Van ez a blog dolog, amit régen írtam. Nem tudok rá magyarázatot adni. Talán, most volt, vagy van egy ilyen megfigyelős, de nem reagálós időszakom? Mármint írásban nem reagálós. A számat nem fogom be, ha valami fölzaklat. És általában folyamatosan föl vagyok zaklatva. Na, azért nem vészes, a tél jót tesz. Bírom ezt az időszakot. Nem a karácsony miatt... Igazából már a karácsony sem zavar. Nem érint olyan közelről, viszont annyi jó származott már belőle, hogy jó volt ma végigvillamosozni a körúton a fények miatt. Meg ettem anya főztjéből sokat. Most hetekig nem leszek éhes, szerintem. Ma a nap egyik részét még anyánál töltöttem, aztán hazajöttem a tök üres lakásba és csodálkoztam, hogy nem vagyok szomorú, ha arra gondolok, hogy most nagyjából mindenki családi körben üli a karácsonyt... Nem tudom ez miért van. Beletörődtem. Vagy sosem érdekelt? Áhh, ez hülyeség. Én nem vagyok olyan.

De hát itt van ez a sorozat, amit tudok nézni, amikor csak akarok. Breaking Bad, az a címe. Izgalmas, én szeretem. Persze, biztos elrugaszkodott egy kicsit a valóságtól, én nem tudom megítélni, hiszen sosem gyártottam metamfetamint új-mexikóban a sivatag közepén.

És úgy sejtem, hogy nem is fogok. Nem mintha túl öreg lennék ilyesfajta dolgokhoz, csak hát én mindig bukásra álltam kémiából, mióta tanultam olyat.... Aztán valahogy mindig súroltam alulról a kettest. És ez az egész dolog a kötésekkel és a pici számokkal a betűk tövében és hegyében még mindig teljes sötétség. Nem homály... Akkor derengene valami. TELJES sötétség. De nem baj, mert eddigi életem során még nem volt szükségem semmi ilyesmire.

Aztán itt van ez a dolog a könyvvel, amit olvasok. Szerintem már írtam, de nincs kedvem visszaolvasni, max. leírom még egyszer, annyi baj legyen: Bernard Malamud - Isteni kegyelem.

Chopint hallgatok.

Utálom, ha ennyire fúj a szél. Totálisan paranoiássá válok tőle... Rezegteti itt nekem a cuccokat mindenfelé és folyton azt hiszem, hogy van valaki a lakásban. Mindegy, inkább álomra hajtom a fejem, mert holnap jön a kitti a szüleivel a messzi Sükösdről. Frissnek kell lennem, vagy nem tudom... Végülis nem a kitti vőlegénye vagyok, csak egy sima lakótárs.

Mondtam már, hogy kezd elegem lenni az emberekből? Újfent unom az egészet. Legszívesebben soha többet nem mondanék el senkinek semmit és nem hallgatnék meg egyetlen titkot sem. Mindenki szálljon le rólam, egyedül akarok megdögleni (persze túlzásokba estem megint és máris meggondoltam magam, de ez egy ilyen műfaj; nem törlök).

pá

Nem tudok lépni túl.

Hat óra lesz 10 perc múlva. Reggel.

Na, rég keltem ilyenkor, szerencsére. Nem olyan rossz, mint emlékeimben. Aránylag tűrhető. Van annak valami bája, hogy szabadon sajnálhatom magam a MÉG sötét szobában, mivel tudom, hogy kint hideg lesz és köd. Vagy legalábbis hideg,köd nélkül. Hallgathatok majd szomorú gitárzenét büntetlenül. Senki nem fog rám szólni, hogy : takarodj már. Mivel reggel hat és hét között mindenki szomorú, had legyek már én is.

Az a baj, hogy nem vagyok.

Na, majd meglátom mi sül ki ebből a napból, aztán leírom a receptet. HAHAHHA.

néztem a blue velvetet

csetruletteztünk péntek este

ez nemtom mikor volt, de király volt

ez csütörtökön volt, mikor azt hittem, hogy menő dolog cigizni

Örökkön háborog a tenger
örökkön zúgnak a lombok
örökkön fájdalmas az ember
örökkön kicsik a dolgok.

návádéjz

öntömjénezés: egy sikeres ember receptje. már a boltokban.

Mostanában rajzolni szoktam, nem írni. Írni is szoktam, kézzel. Vagy leveleket.

Isteni a hely, ahol dolgozom. Kár, hogy csak decemberben tolom ott, de így is meg vagyok elégedve vele. Ma megyek be angolozni a Tanodába... Nem mondom, hogy nem lesz érdekes, mert az lesz.

Vagy nem. Mindenesetre én karrierista leszek,ha nagy leszek. Szex és new yorkot fogok nézni és kihasználom a PASIKAT... És nem sört fogok inni,ha elmegyek valahova,hanem cosmopolitan koktélt. Aztán az lesz a vége, hogy valami Patrick Bateman földarabol, miközben análisan közösülünk, megesz, másnap pedig salakanyag formájában távozom a beleiből, vagyis az leszek majd, aki mindig is voltam: egy darab kaka.

Srácok, nehogy elhiggyetek nekem itt minden, mert nem vagyok darab kaka. Például rájöttem mostanában, hogy kibaszott jó csaj vagyok. Kibaszott jól nézek ki meztelenül.

Olvastam egy rakás könyvet és senki nem tud nálam megsemmisítőbben ironizálni. Persze írásban remekelek igazán, de ha arról van szó, jöhet bármi.

Ezenkívül izgalmas a személyiségem, néha bosszantó, néha persze kurva szórakoztató, egy szóval: nem lehet megunni ezt az embert! Imádom, legjobb haverom.

Szeressetek.

mondtam már hogy rohadt vicces vagyok? (legalábbis az istván szerint)

Minden buli unalmas ahhoz képest, amit most átélek.

Egy bögre tea és Máté Péter.

És nem linkelek semmit, ezt tudni kell magadtól, minden behatás nélkül hallgatni. Egyszerűen jó.

bizi

van levelezőtársam.

üdvözlök mindenkit az ébrenlét birodalmában. biztos a bagoly tehet róla az ajtómon. nem tudom mi lesz és mi volt, de az biztos hogy most mi van. ülök itt, élvezem az új szobám tartalmát és benne magamat. ne értsétek félre, jézusom. az ajkam vízre szomjazik. ma megint moziba vitt minket a lehel és megnéztük a social networkot. tudjátok, a facebookos filmet. nekem sok volt benne a duma a költségvetésről, a pénzről és a cégről, de hamar elrepült az a két óra, még így is. mindenki fel volt dobva (nem). én semlegesen állok a mai napomhoz. igazából történtek jó dolgok, ha nem is önthető hülye szavakba. vagy lehet, hogy pont azokba lehetne önteni. megettem a maradék pörit is. aztán megjött a kitti és néztünk femiligájt meg cigiztünk is és nevettünk a tévén. meg magunkon. vagy az nem volt? lényegtelen. a holnapi napom üres járat. szerencsére mostanában minden napra van valami biznisz, amit le kell bonyolítani az élet irodájában. ma például angol órán voltam a tanodában. elég kemény kis angol óra volt, darrennel. sosem árt. nevettem az ivánnal. ne kérdezzétek miken, mert sok minden volt, ilyenkor képzeljetek el egy szájat, ami széthúzódik, kivillannak a fogak és hang jön a mögötte levő torokból, hol erőteljesebben, hol kevésbé, de a lényeg mindig ugyanaz.

van levelezőtársam,akivel holnap találkozom. hogy milyen érzésekkel gondolok erre? na, ez egy jó kérdés, egyenlőre kíváncsi vagyok és félek is. mi lesz most velem? az van.

a mi lesz most van.

de valami mindig lesz. mondjuk hideg és sok pulcsi. meg egy időpont. és egy elfoglaltság. elfoglalt leszek valamikor délután.

és csütörtökön is elfoglalt leszek, mert csak.

(rájöttem, hogy ma már szerda van, szóval minden "holnap"-ot "ma"-nak olvassatok, köszi!)

további szép alvást. nekem meg most lesz az pár percen belül. csók.

zsófi

máshol vagyok

Fantasztikusan jó kedvem van!
Lementem az előbb zsömléért és olyan gyönyörű minden! Úristen, nagyon szép, hogy süt a nap és minden fehér, minden csöpög, meg visszaverődik a fény, meg áááá.

Épp szeretek élni.

Ez a hét a változások hete. Leesett a hó és én költözöm. Imádom, ahogy az évszakokkal vándorlok!

MINDENKI SÍRJON

life network

Szevasz!

Tegnap voltunk páran a Vörösmarty téren karácsonyi vásáron. Én húztam a szám, de nem volt vészes. A végére nem éreztem a lábujjaimat és mindennél jobban vágytam egy kürtőskaláccsal egybekötött forralt borra, de természetesen ezen portékák ára csillagászati volt.

Kiszúrtunk az Andrissal egy ázsiai arcot, aki egy papírtálcán egyensúlyozott egy gigantikus, csillogó kolbászt, amely mellett mustár volt látható (még messziről is). Mondtam,hogy hát ez nem az ő gyomrának való. Andris oda akart menni szólni neki, hogy szerinte ne egye meg, mert nem lesz jó, adja inkább neki, mert neki jó lesz.

Aztán egy idős férfin nevettem, aki PONY feliratú sapkát viselt. Aztán csorgattuk a nyálunkat a sütiknél. Hmm mmm.

Pedig nem is szeretem az édeset, de mostanában valahogy mégis. A Lehelnél a múltkor benyomtam két nutellás kenyeret, kakaóval.

Boldogság hormont termel, biztos azért.

Szombaton költözöm a Kittihez a nyolcba. Eléggé várom. Szeretem a változásokat. Főleg ebben az időszakban. El akarok menni Budakeszi és Páty környékéről, minél hamarabb. Kínoznak az emlékek.

A ruhaboltos meló király. Kár, hogy nem állandó. Meg tudnám szokni, hogy állok a raktárban és különböző fogasokra rakosgatom a különböző termékeket, aztán fölcsipogózom őket. Ma egész nap a csapd le csacsin nevetgéltem magamban.

-Majd az az édes kis tripliszed,az főz neked!

-.... az a te bajod... hogy sokat voltál vidéken...... nem fejlődött ki az agyad...

:D

Nem tudom létező kapuk e, amiket nyitva hagyott nekem.. Nem tudom, de szeretnék hinni benne.

A dolgokat, amiket most teszek, amik előre visznek, azokat nagy százalékban érte teszem. Hogy visszakaphassam. Nem tudom, nem tudom, hogy ez reális e, de küzdeni fogok. Magammal fogok küzdeni, nagyon. És remélem majd egyszer lesz eredménye.

Vagy elmúlik és magam miatt fogom csinálni. Ezt az utóbbit egyenlőre elképzelhetetlennek tartom, de azt mondták nekem, hogy elmúlik. Nem akarom.

Azt is mondták, hogy ez nem szerelem. Én meg azt mondtam: tudod honnan tudom,hogy szerelmes vagyok? ONNAN HOGY KIBASZOTT SZARUL ÉRZEM MAGAM!

És hogy boldog vagyok e? Nem.

A szerelemtől kéne? Nem tudom már.

Csak az a kapu létező legyen.

egész nap nem ettem semmit. szerintem inkább lefekszem aludni.

holnap is ez lesz.

I want to be a good woman
And I want, for you to be a good man.
This is why I will be leaving
And this is why, I can see you no more.
I will miss your heart so tender
And I will love
This love forever

I don’t want to be a bad woman
And I can’t stand to see you be a bad man
I will miss your heart so tender
And I will love
This love forever
And this is why I am leaving
And this is why I can see you no more
This is why I am lying when I say
That I don’t love you no more

Cause I want to be a good woman
And I want for you to be a good man

amíg én borogatom láthatatlan, de annál mélyebb és fájdalmasabb sebeimet, miket önnön magamnak okoztam, addig ti tanuljatok meg angolul (meg én is):

I just go crazy like the good old days

Can't you see what you've done to my heart
And soul?
This is a wasteland now

kaka van a lelkem helyén

Nehéz, nehéz, rossz és nehéz.

Csak azért nem ölöm meg magam, mert pár embernek fájdalmat okoznék vele.

Undorítóan karikásak a szemeim és nem foglalkoztat semmi.

Nincs értelme semminek, csak életben kell maradnom, de nem tudom pontosan miért?

Ezenkívül holnap megyek dolgozni egy ruhaboltba. Nem, nem állásinterjúra megyek (végre!), hanem konkrétan: DOLGOZNI. Hát, nem nagyszerű?

Ettől függetlenül akadt egy kis problémám. Ok, keresek mondjuk 10ezer forintot hónap végéig, ha jövőhéten is megyek. És megyek, ne rajtam múljék, de... A jövőhónap elég kilátástalannak tűnik. Ok, elköltözöm a kittihez, ami olcsóbb mulatság lesz, plusz van ott minden. Még mosógép is. Nem kell többé órák hosszát kézzel mosnom a bugyikat és egyéb ruhadarabokat. Juhéj.

Történjen valami jó. Akarom. Követelem. Kell.

Én őt választottam fészbukon képnek. Ő volt gyermekkorom kedvenc rajzfilmhőse. Sajnálom, vonzódom a rosszfiúkhoz.

Trahahhahahaa

Tegnap készítettek nekünk ételt a Gabeszék, csak az a baj, hogy nem annyira szeretem a fasírozottat, mert ronda. Viszont a tárkonyos gombaleves egyszerűen felejthetetlen volt! Még szerencse, hogy tudok beszélni, különben soha nem találtuk volna meg az Auróra utcát.

Kiderült, hogy a Rebivel miért öröm a békávézás. Nos, ülünk a nyolcas buszon, leteszem a telefont, látom, hogy valami nem stimmel, a Rebi fészkelődik, azt hittem, hogy bepisilt, vagy valami rossz és kínos dolog történt, mondom: mi van? mégis inkább hazamennél vacsora helyett? Mondja, hogy nem, nem, leírja a telefonjába a problémát... Mondom, ok, de már sejtettem mi lehet.

"Az az ember néz. Folyamatosan!"

Igen, tényleg nézett és tényleg félelmetes volt. Nyomasztó. Na, most, ezeket én is mindig kiszúrom és kezdődhet a szorongás, ez az arc szerencsére egyből leszállt, miután észleltem a jelenlétét.

Csupa móka és kacagás.

Úristen, a vacsora alatt majdnem meghaltam a nevetéstől, a Lehel nem normális. Mondtam, hogy nem mernék bébiszitterkedni, mert félnék, hogy meghal a gyerek...

Ő mondta, hogy mindezt úgy akadályozná meg, hogy bezárja a gyereket egy ablaktalan szobába, ami ki van párnázva és nincs benne semmi. Ja, és a biztonság kedvéért ki is kötözné. Aztán, mikor itt a búcsú ideje, kedvesen figyelmeztetné a gyermeket, hogy: "Ha elmondod anyudéknak, elvágom a torkod! Szia, holnap jövök!"

A vacsora után a Lehelnél dévédéztünk. Megnéztünk három filmet.

Először a District 9-t. Elég durva, meg kell hagyni, aztán a nyálfejű robert patiszon szerelmes filmjét, a rememben me-t.

Kicsit ki voltam akadva a végén, de legalább egy kicsit nőtt a szememben az a faszfej vámpír :)

Végül éjjel beraktuk még a Hatodik érzéket, mert én azt még nem láttam...Szégyen. Kár, hogy végig tudtam mi a vége. Mindegy, nagyon para az a film. Nagyon.

Kicsit féltem, hogy hogy fogok tudni elaludni, de nem volt nagyobb fennakadás.

Remélem ma tényleg találkozom a kis mackótestűvel :(

violence

hidden place

Through the warmthest
Cord of care
Your love was sent to me

I'm not sure
What to do with it
Or where to put it

I'm so close to tear
And so close to
Simply calling you up
And simply suggesting

hiányzik a Bence :(

Ködből, csöndből

Nem várom már az életet.
Vagyok úgy, ahogyan lehet.

S ha nem lehet, akkor sehogy,
Ha sok a nap, hát soká fogy.

Két szememből a nap kivész.
Már csupán a lámpába néz.

Ha tűz lobog, hát majd elég.
Ha vér ömlik, hát van elég.

Aki megbánt, én nem bántom.
Aki sajnál, nem sajnálom.

Örülhetnek a hadnagyok.
Mert én már éhes sem vagyok.

Történt valami énvelem,
De nem halál s nem türelem.

Rúgtak itten, rúgtak ottan
S egyszer mégsem káromkodtam.

Egyszer megláttam a ködöt
A nagy fényességek mögött.

És meghallottam egyszer én,
Hogy túl harcom vad zörején,

Akárha lent, akárha fönt,
A szegényé csupán a csönd.

A köd, a csönd sosem ragyog.
Én már ködből, csöndből vagyok.

Ami énbennem botorkál,
Elbukik egy vak ároknál.

Iszonyatos, nagy bosszu ez,
Várni, várni, mig vége lesz.

S tudni, vannak így még többen,
Mignem valaki megdöbben,

Mig valaki föl nem ordit,
Ködből, csöndből föl a holdig,

Föl a pestishez magához!
Aki irtózattal átkoz,

Megátkoz ebtartót, ebet
S legelőször is engemet.

ÚRISTEN! Most olvastam csak el ezt a Wikipédia oldalt.... :

"A Boards of Canada zenéje túlmutat a lemezeiken felcsendülő akkordokon, jó példája ennek a Geogaddi. Az album 23 számot tartalmaz, melyet számmisztikai szempontból fontos szimbólumnak tartanak. A lemez visszatérő motívuma a hatos, mely a Biblia szerint aSátán száma. Például: a Geogaddi album összesen 66 perc és 6 másodperc hosszú, a lemez hatodik száma 6 perc és 12 (vagyis 6+6) másodperc. A wav formátumba konvertált anyag 666 MB-ot tesz ki. A duó a Hexagon Sun névre keresztelt, hatszögletű skót bunker-komplexumban alkotja zenéit, a hatszög megjelenik a Geogaddi kaleidoszkóp-szerű borítóján is."

ÁááÁáÁáá!

Ma olyan borzasztót álmodtam, hogy nem kívánnám senkinek sem.

Lehet, hogy le sem tudom írni, hiszen az egész álmot áthatotta valami tömény félelem. Nem tudtam mitől félek, csak éreztem, hogy valami jön és én attól a valamitől rettegek.

Álmomban reméltem, hogy ez csak álom, de az a furcsa, hogy NEM TUDTAM, hogy ez tényleg álom, nekem a valóság volt és kétségbe voltam esve.

A Bencével fölkeltünk nálam, a lakás persze tök máshogy nézett ki, a Bence nekiállt msnezni valami csajjal, én persze kétségbe voltam esve, hiszen láttam miket ír neki. Ezt azért írom le, mert az egész álmot végigkísérte ez a tudat és egész álmomban a levelet fogalmaztam, amit majd a csajnak írok.

Aztán elindultunk a Bencével valahova, nálam volt egy rakás hátizsák meg szatyor, de a Bence csak a basszusgitárját hozta. Egy gyárudvar szerűségen haladtunk át, a fények okkersárgák voltak és jobbra észrevettünk egy lebegő, tojás alakú fémtárgyat. Kb. embernagyságú volt és nem sokkal a föld felett lebegett. Egyszer csak szétnyílt a felsőrésze és két kaleidoszkóp szerű tárgy jelent meg. Forogtak összevissza és ekkor gyorsan átalakult az egész tojás egy robottá, ami összevissza futkározott. Látszott hogy cél nélkül teszi, amit tesz, ráadásul ekkor már ketten voltak. Én ennél a pontnál visítva rohantam el, a Bence meg nem értette mit vagyok úgy oda. Találkoztunk egy rendőrrel, akinek mondtuk, hogy mi van, miért vagyok kiborulva, de nem nagyon érdekelte, még mondta is, hogy annyi minden hülyeség történik, hogy ezzel most nem tud foglalkozni. Ezután bementünk egy régi kórház, vagy iskola szerű helyre, nagyon le volt pukkanva. Mindenhol azok a hülye zöldes neonok égtek, amitől alapjáraton meg tudnám ölni magam. Bementünk egy szobába, ahol egy rozoga, fémkeretes ágy volt, fehér ágyneművel. Volt ezenkívül egy szekrény a szobában, meg egy éjjeliszekrény-szerű. Nagy ablakok voltak rácsokkal, a belmagasság is nagy volt, meg a szoba is nagynak tűnt a gyér berendezéssel. Lefeküdtünk aludni és valami nagyon furcsa hangra keltünk... Nem is hang volt, hanem robaj, vagy nem is tudom. Mindenféle ricsaj, összevissza, koordinálatlanul és olyan volt mintha hömpölyögne a folyosón a szobánk felé. Én rettenetesen féltem, plusz borzasztóan éreztem magam fizikailag. Szédültem, hányingerem volt, lüktetett az agyam. Belenéztem a tükörbe, mert éreztem, hogy a szemem tiszta csipa,szinte már fáj. A tükörben azt láttam, hogy az egész arcom nagy darabokban hámlik, a szemem olyan véreres, fátylas, mint mikor kötőhártya gyulladása van embernek, és a szemgolyóim ketté állnak. Nem tudtam egyenesen nézni. Az egész szobában olyan érzésem volt az egyre közeledő valamitől, mintha egy forgószélben lennék. Az utolsó momentum az volt, hogy az asztalon heverő mobilok maguktól elkezdtek villogni és borzasztó hangosan krettyegtek, mint mikor bezavarja a tévét a hullám, de tényleg olyan hangos volt, mintha ötven kurvanagy hangszóróból szólna.

Úristen milyen jó volt fölkelni....Jézusom.

Amúgy azt hiszem a tanulság az, hogy nem szabad Boards of Canadát hallgatni alváshoz. Semmilyen szín alatt ne próbáljátok ki!

Tegnap még elalvás előtt megnéztem az Elefánt embert, lehet, hogy az sem tett jót az idegeimnek...

dudes

Hogy mi van?

Jogos a kérdés.

Borzasztót álmodtam ma. Pisztolyt fogtak a fejemhez, egész testemben remegtem. Biztos előjött az előző napi beszélgetés, amit arról folytattunk, hogy ki mit reagálna, ha pisztolyt fognának rá. Az én testnedveim valószínűleg visszavonhatatlanul távoznának különböző nyílásaimon keresztül.

Gondoljon mindenki, amire szeretne.

Találtatok már pénzt?

Én igen. Egyszer-kétszer. A max 2000 forint volt, de tegnap pozitív irányba módosult a szerencsém. Lépkedtem az utcán, békésen, aránylag jókedvűen, erre mit látok? Hát nem ott hever egy tízezres? Hmm. Visítoztam. A következő mondatot ismételgettem, elakadó lélegzettel: "ezt nem hiszem el."

Hoppá.

Abban a pillanatban éreztem, hogy a pénz boldogít. Hogy most mit érzek? Mosolyognom kell, de az extázis már elmúlt.

Lehet, hogy szerencsés ember lennék? Ezen még töprengek egy kicsit.

A Bencének meg szereztem Songokus kulcstartót! Irány az öröm rögös útja, meg sem állunk hazáig.

Kaptam most egy rakás zenét, azokat hallgatom. Nem vagyok hajlandó karib tenger kalózait nézni, botrányos a szinkron. Várom a percet, mikor minden film feliratosan fog menni a tévében. Lehet, hogy nem élem meg, de az unokáim már boldogan fognak felnőni, egy szarszinkron-mentes világban (azért a ponyvaregény csak szinkronosan jó... és woody allen is.)

Ő egy uráli bagoly. Szeret vadászni, én pedig őt szeretem, mert megsimogatja a lelkemet.

ilyen regényeket fogok írni és gazdag leszek

A nap éppen hogy elbúcsúzott tőlünk. Emlékszem sírva ért a hamuszínű, balzsamos nyári este. A mellkasán feküdtem és könnyeimmel simára borotvált bőrét hintettem be éppen, mikor hatalmába kerített a jól ismert érzés.

Csendben lopózott hozzám és az ágyékom táját kezdte maga alá gyűrni. Forróság öntötte el izomrostjaimat, majd csontomig hatolt a VÁGY.

Tudtam, hogy nem helyes.

(....................)

nem?

Isteni ez a nap!

Tegnap meg megünnepeltük a Halloweent. Emlékszem, utolára két éve öltöztem be, punknak. És akkor Idoru koncertre mentünk a Merlinbe, de ma már nem mennék Idoru konertre, mert fos lett. Azonkívül nem mennék a Merlinbe sem, mert nem szeretem.

Szóval a tegnapi napon a Timiékhez mentünk át sokan, hogy ott kapjunk arcfestést és mindenki vidám legyen ettől. Kaptunk is, aztán átmentünk páran a korvintetőre, ami ezer forint helyett ingyen volt, mert mi mindenkit ismerünk. Aztán ott volt sok-sok ember és csomóan be voltak öltözve, én meg bohóc voltam. Elég jó kis sminket kaptam a silvietől. Ezúton is köszönöm. Én voltam joker neje.

Ütős.

A kedvencem amúgy az a csaj volt, aki Annie Hallnak öltözött.... Mondtam neki, hogy kár, hogy nem tudott szerezni maga mellé egy Elvi Singert :(

Az este további részében semmi különös nem történt, azon kívül, hogy de.

Valami csávó lebaszott, hogy én miért szemezek vele, ha aztán lekezelő vagyok.

1. Nem szemeztem vele (nem szoktam ilyen dolgokat csinálni...), csak feltünően sokáig nézett mereven az arcomba, miközben az istvivel dumáltam, ezért visszanéztem rá és nem érettem.

2. Nem szoktam lekezelő lenni, csak semmit nem hallottam abból, amit mond, mert hangos volt a zene.

Az a csávó, amúgy teljesen olyan volt, mintha a Disney Chanel egyik sorozatából lépett volna közénk. Borzasztó.

Ezek után szereztem egy német havert, akinek nem értettem az angol akcentusát, mert a mondatok felét német nyelven adta elő, de abból, amit mutogatott, meg a mondatok másik feléből arra jutottam, hogy ő vicces és sokat nevettem.

Az este vége felé már megint a híres "sztárt" próbáltam lekaparni magamról, aki nem emlékezett, hogy UGYANEZT előadta már nekem pár napja. Elmondtam neki, aztán folytatta, amit félbehagyott. Szerencsére sikerült elmenekülnöm időben, akármit is jelentsen ez. Remélem ez már nem válik ilyen hagyománnyá nála. Sikeresen megleltem az istvánt és a rebit, így hát távoztunk.

A legjobbat kihagytam!

Ott volt a Laci, akinek el volt törve a lába (ez még nem a jó része a dolognak), volt nála bot is. ÉS valamelyik idióta lebaszta, hogy nem vicces a jelmeze :D :D :D

Istenem....

Mert ugye van új lemezük:

A költő szívemből szólt:

Laár András: Nyafogás az Élet
Írta Laár András verse

Nyafogás az Élet,
tömény keserűség,
de miért vidám akkor
körben a sok hülye nép?

Nem látják a barmok
keserű szájamat,
ahogy sírva megyek
csorgatva nyálamat?

Ahogy szipákolok
nem hallják a tulkok,
ahogy az elfojtott
hüppögéstől csuklok?

Pedig nincs igazuk,
hiába vidámak!
Nekem van igazam!
Sírok még vagy hármat!

tanuljunk angolul!

-

A családi állapotom? Nevezhetjük labilisnak.

Az ollóm? Nem tudom hova tűnhetett ezen a harminc akárhány négyzetméteren, de piros.

A munkahelyem? Lehet, hogy létezik.

A levegő? Szellőztetés után kiált.

Scrabble? Van. (Szerencse.)

A földimogyoró? Héjas, pirított.

A radiátor? Meleg.

A zene? GAK (bonyolult lenne elmagyarázni, de, ha Aphex Twin egyik álnevére tippelünk, nem lőttünk mellé.)

A könyv? Bukowski.

A hajam? Megmostam.

A lelkem? Föntebb olvasható.

Olyan jó újra és újra rászokni a kispálra....

Megint megvan a diszkográfia, hiányzott.

Voltam bőrgyógyásznál, írt nekem krémet, két napja kenem és határozottan javulóban van.... Kedden megyek állásinterjúra. Ha fölvesznek, telefonos behajtó leszek egy banknál. Kedves meló, szerintem sok új káromkodást fogok tanulni. Hogy ki fog e készíteni? Annyit tudok, hogy, ha jogtalanul baszogatnak, üvöltöznek, veszekednek velem én azon csak nevetek. Itt sokat fogok nevetni. Ne a hírhozót lődd le. Vagy hírvivő, vagy ki. Mindegy, az az arc, aki elmondja mi van máshol....

:D

Nem megy ez ma nekem. Holnapra megjavulok, érzem.

Hegyes fogakkal mard az ajkam,
Nagy, nyíló rózsát csókolj rajtam,
Szörnyű gyönyört a nagy vágyaknak.
Harapj, harapj, vagy én haraplak.

Ha nem gyötörsz, én meggyötörlek,
Csak szép játék vagy, összetörlek,
Fényét veszem nagy, szép szemednek.
- Ó nem tudom. Nagyon szeretlek.

Úgy kéne sírni s zúg a vérem,
Hiába minden álszemérem,
Hiába minden. Ölbe kaplak:
Harapj, harapj, vagy én haraplak!

könnyűsége

Tegnap elmentem ektivitizni a Gáborékhoz. A Lehel egész este ki volt akadva a Szerencsejáték Zrt-re miután kiderült, hogy nem nyerte meg az ötös lottót. Mivel úgy döntöttünk, hogy legyen fiú-lány verseny, én a Kittivel voltam és nyertünk. Egyből kitaláltam, hogy bordásfal, de az ábrándképet, nem tudtam elég jól elmagyarázni. Van olyan. Folyton elkérik a személyimet, amikor cigit akarok venni. Lehet, hogy ez a szőrmés mellény dolog, csak olaj tűzre...

Örökifjú lettem.

Ma van a nap, amikor elmegyünk az Obiba leltározni életem egyetlen értelmével. Apa beszervezett melózni. Keresek valamennyi pénzt. Viszont bebuktam az itthoni telefonálós melót, mivel nincs headsetem.

Menjenek a picsába.

A minap meg összevesztünk egy taxissal; a Lehel szóba hozta a vörösiszapot, aztán a vége az lett az egésznek, hogy Gyurcsány-imádóknak titulált minket a csávó. Mi ezen kacagtunk és inkább kiszálltunk a taxiból.

Hát nagyjából ez van. Az ekcémám nem akar reagálni semmiféle ellenszerre, sajnálom. De azért köszönöm a kedves lány ajándékát!

A Bence mondta, hogy álmomban a következő a koreográfia: nyögök, csikorgatom a fogam és vadul vakarom a karomon a kurva ekcémát.

NE ALUDJAK?

ma

apxtwn

Ki szeretne meglepni engem egy ilyen jó kis pulcsival?

http://cgi.ebay.com/AFX-Aphex-Twin-Electronic-Music-UK-Pullover-Hoodie-/150505229553?pt=US_CSA_MC_Shirts&var=&hash=item68c6e37e0b#ht_2228wt_932

ugye, hogy ugye?

Már menekülni sincs kedvem.

Inkább lefagyok egy pózba és onnan figyelek jól álcázott dimenziókat, amik nem léteznek. Tintát fecskendezek különböző lapokra; amorf formákat hozok létre saját szórakoztatásomra, aztán megmutatom nekem, hogy kitágult orrlikakkal csodálkozhassak.

Nem beszélgetek magammal semennyit. Minek?

Problémák? Miért lennének érdekesek? Mindenkinek vannak, pont az enyém lenne fontos? Talán nekem. Mit fárasszak velük másokat?

Ide jutottam. Ezt gondolom, aztán persze ez is változik, de minek.

Minden: minek?

Látok egy görögdinnyét, ami távol van tőlem, egy másik országban és nem vágyom rá. A másik országra sem.

A nem létező dolgok félelmetesek. Amiket nem látok.

Vicsorognak, nedvedzenek, apró hangokat adnak ki, engem néznek vagy szagolnak. Körbeveszem magam az agyammal és ez rossz.

Hiányzik valami. Mindig. Valami nagy dolog.

rossz

Nagyon rossz volt, borzasztó volt...

A szervezetem minden nap termel egy kis adrenalint. Néha álmomban is. Mindenkinek vannak rémálmai, nekem is. Ma például olyan rettentően félelmetes dolgok történtek az agyamban, hogy egész nap kísértettek.

Álmomban átmentem a Bencéékhez, de valami nagyon nem stimmelt. Az anyukája mondta, hogy kicsit beteg a szeme a mostanában... Na most ez abban nyilvánult meg, hogy az egész szeme piros volt, véres, AZ EGÉSZ, a haja csak foltokban létezett és az egész bőre átlátszó és nedves volt. Kékes volt az erektől, de alapjáraton sárga. Hihetetlenül ijesztően nézett ki, de nem volt gonosz, csak nagyon szomorú...

Amíg ültünk és én nem tudtam mit mondani a megdöbbenéstől, ő visszaalakult normálissá és mondta, hogy már jobban érzi magát.

A Bence is hasonlóan volt eltorzulva.

Aztán a fal előtt álltam, ami hirtelen puding állagúvá vált és apró, fehér férgek millió másztak elő belőle. Az egész szobát, a plafontól a padlóig kezdték beteríteni.

Ezután szerencsére fölkeltem.

Soha többé nem akarok álmodni.

i soon forgot myself and i forgot about the brake

i was driving doing nothing on the shores of Great Salt Lake
when they put it on the air i put it in the hammer lane
i soon forgot myself and i forgot about the brake
i forgot about all laws and i forgot about the rain
they were talking on the 9 and all across the amy band
across the road they were turning around and headed south with me
it got so crowded on the road i started driving in the sand
my head was feeling scared but my heart was feeling free
the desert turned to mud it seems that everybody heard
everybody was remembering to forget they had the chills
then i heard the voices on a broadcast from up on the bird
they were getting interviewed by some Goodman whose name was Bill
i'm almost there to Vegas where they're puttin' on a show
they've come so far i've lived this long at least i must just go and say hello

(Ezt ilyen fejjel.)

Néha nagyon akarok élni. Mindent leélni, átélni, megélni.

Aztán meg nagyon nem megy nekem az életkedv alkalmazása.

Ki tudja merre van?

Két, teljes napja nem létesítettem említésre méltó kapcsolatot hús-vér emberi lényekkel. Azon kívül, hogy a sparban az egyik nő viccesen kommunikál, nem értek hatások a fajom által.

Rossz híreim vannak, renáta, szólt a bőröm és elkezdett viszketni. Ott, a könyökhajlatomban. Vettem egy krémet, de mintha megmételyeztem volna, ötször akkora területet igázott le az ekcéma könyörtelen hadserege. Éget... Néha megnyugszik és békénhagy, de ilyenkor, estefelé vérszemet kap.

Ó, mit tegyek!

Lelkem legbensőbb bugyraiba kéne egy levegővel lemerülnöm, és addig föl nem jönni, amíg ki nem találom melyik drótot vágjam el, vagy forrasszam össze gyógyulásom érdekében.

Ki adna ehhez búvárfelszerelést? Nagy teherbírású oxigénpalackot?

Kapcsolatokat kell kiépítenem, oxigénpalack-dealerekhez fordulnom az ügy érdekében, tudom! Ó, tudom!

A minap estefelé, mikor hazafelé vettem az utam, láttam egy jól táplált, szép szőrzetű macskát.

A járdán feküdt, üveges tekintettel, szájacskája előtt ismeretlen eredetű folyóval. Mérgek, mit nem neki szántak...

Lehet, hogy jel volt? Én is így fogok elpusztulni életem hajnalán?

Meg kéne térnem Istenhez? A zöldségek nyelvén kéne megtanulnom pillanatok alatt? Tigrisek közé vegyülnöm bármi áron? Manageri pályán elindulni, aztán pénzzel vágni az olívabogyós kenyeret?

Nem tudom, de néha nem is érdekel.

Az elmúlt pár nap képekben

tönkrement egy konnektor a közelben

Mert mi tudjuk ki a jó angol pasi. Két példát hoznék:

Oké, ő inkább skót.

Blur?

Egyébként elvagyok. Pénteken egy bizonyos oxigénmentes Quimby koncerten kicsit megzuhant ugyan a szervezetem (ő még igényli azt a bizonyos Okettőt), sőt a lelkem is padlón volt valamennyire, de ezenkívül minden rendben. Nagy segítség volt, hogy tegnap kétszer is láttam az Aladdint a Disney Channelen, plusz a Sparban egy ember nagyon kedves volt, mikor adott aprót a bevásárlókocsihoz. Ebben a sparban nincs kosár... Nekem sem apróm nem volt, sem igényem a több köbméter befogadóképességű kocsira. Minden összekuszálódik egy kicsit, amíg nem mozdulok ki. Ha csak két órát ülök tétlenül olvasgatva, akkor is az az érzésem, hogy percről percre hülyébbnél hülyébb dolgok következnek be a külvilág működésében. Aztán kilépek a civilizációba, mert kell vennem wc papírt és látom, hogy igazam volt. Legalább nem ér meglepetésként. Alkalmasint le fogom jegyezni a tippjeimet... Fogadok magammal és gazdag leszek.

Láttam filmeket: I love you Phillip Morris (igen, érdemes megnézni), Viharsziget (kötelező megnézni), A skorpió megeszi az ikreket reggelire (alap magyar), Invention of lying (a magyar címe annyira szánalmas, hogy nem merem leírni), Hetedik (ezt már láttam, de másodszorra is sokkolt).

Kate Nasht hallgatok megint, hogy elviselhető kedélyállapotban buszozhassak, ezenkívül az Istvánék megismertettek egy kiváló zenekarral: Tame Impala.

http://www.youtube.com/watch?v=dEFy0-pThlM

Üdv

Bocsánat, hogy ilyenekkel fárasztom a kedves olvasóimat, de nem bírom ki...

És azt sem bírom ki, hogy ezután a reklám után ne mondjam azt hangosan: Olyan cuki!

http://www.youtube.com/watch?v=QzMWKXqdfHk

Áááááá!

Ne értsétek félre. Ő úgy aranyos, mint egy puha kis bárány, aki még nem tud semmiről, ami körülötte történik.

én és a barátaim avagy békés, boldog szombat estét (mi inkább family guyt nézünk,aztán hamar elalszunk)

a kedvenc számomat hallgassa meg mindenki

megőrültem

Tanulságos esemény volt

Pont egy hete volt a bencéék első koncertje a Deadsel. Ez a zenekaruk neve: Deads. Előremutató.

Elfelejtettem megemlékezni e csodás eseményről, így most pótolom, talán még képeket is mutatok, ha mindenki ügyel a viselkedésére. Ne tapizzátok össze a képeket, ez a lényeg.

A furcsa az, hogy a bencéékről pont nincs kép... Senkinek nem sikerült a koncertjük alatt fényképezni, viszont a főfőfellépőt hevesen megörökítette a kriszti, mivel az Attack of the Mad Axeman zenekar tagjai általában erdei állatkáknak vannak öltözve a koncertjeiken. Itt sem hazudtolták meg önmagukat. A bagoly olyan puha volt!!! Miközben gitározott, simogattam. Igen, kis helyen volt az összejövetel.

A zenéjüket azt hiszem lehet jellemezni, ha megpróbálom. Nos, a dob az: trrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr (nagyon gyorsan), az ének: uááááárgghhhhhuuuáááááooooooouuuuoouououououooo. Biztos volt szöveg is, de én sajnos nem tudtam kivenni a szavakat. Meg amúgyis németek voltak. Na, akkor mutatom is.

Itt az aranyos, puha bagoly. Nagyon büdösek voltak azok a jelmezek.

Ez a Kisember, meg a bagoly.

Itt a Bence, meg a teknősbéka énekes.